Oldalak

2018. május 1., kedd

Ray of Hope - 9. Rész




Hiába rohanunk le a lépcsőn nem vagyunk elég gyorsak és mikor meglátom Jimint a földön fekve egy késsel a hasában és egy álarcos férfit, aki Jin nyakához szórít egy másikat: megfagy bennem a vér.
- Drága Namjoon. Nem untad még meg, hogy utánunk szaglászol? – néz farkasszemet a férfi barátommal – Na, na, na. A helyedben nem tenném! – szól rám, ahogy közeledni kezdek a földön fekvő Jiminhez, de megállok mikor látom, hogy megvágja Jint. Ha nem teszek valamit, Jimin elvérzik, de ha oda megyek hozzá Jint öli meg. Namjoon le sem veszi szemét a betörőről, fegyverét rá szegezve, de nem tud lőni, Jint túl közel tartja magához – Tudjátok nem lett volna ez, ha visszaadjátok a fiút, de hát én jobban jártam. Sosem kedveltem ezt a szarost, legalább eltehettem lábalól és a cuki kis pasikádat is. Habár érte kár, igazán kis dugni való! – nevet fel, csípőjéhez szorítva Jint, akinek meg csillannak könnyei szemében.
- Lődd le Nam és mentsd meg Jimint! – szól rá szerelmére, de tudom képtelen lenne megtenni! Nem tudná meghúzni a ravaszt – Tedd meg!
- Nem teszi, képtelen rá…akkor megölné a kis szerelmét. – nyal végig Jin nyakán – Ugye Namjoon? Vagy a fiú fontosabb, mint ez a kis édes? – harap Jin nyakára, aki felsikít tőle.
Namjoon kérlek…tégy valamit… Mit tehetnék? Mit csináljak?
- Ne érj hozzá! – kiált rá barátom – Lenne egy ajánlatom: enged el és nem öllek meg! – néz komolyan a szemeibe és látom rajta, hogy készül valamire, de nem tudom elképzelni sem, hogy mire. Jimin fájdalmasan nyöszörög a földön vért köhögve, ami semmiképp sem jelenthet jót és egyre jobban kezdek aggódni miatta, de Jint sem akarom kockáztatni…
- Ez jó. – nevet fel gonoszul – Jobb ötletem van: mit szólnál, ha inkább kipróbálnám a kicsikét, mielőtt kibelezem? – kezd el szórakozni Jin övével, majd a nadrágjába nyúlva markolja meg, amitől fájdalmasan sikít fel.
- Ne érj hozzá! – lő Namjoon a férfi melletti ablakra, de ő csak gonoszan röhög. Undorító! Látom ahogy lehúzza róla a nadrágját erőszakosan lerángatva és szegény Jin csak egyre jobban kezd sírni, lehunyva pilláit – Nem szólok többször! – lő most közelebb a férfihez.
- Bí-bízom benned Nam! – szólal meg Jin sírva és tudom, hogy ő már sejti mire készül Namjoon. A férfi a szemünk láttára fog Jin férfiasságára erősen szorítva, míg nyakán a kést végig húzza…
- Szeretlek Jin! – szólal meg hirtelen Nam, majd meghúzza a ravaszt és hirtelen esik a földre a betörő és Jin együtt – Jin! – fut párjához mikor megbizonyosodunk róla, hogy a férfi meghalt én pedig magamhoz ölelem Jimint – Kérlek szerelmem, szólalj meg! – vált reket hangra Namjoon.
- Én is szeretlek! – bújik hozzá a félig ájult fiú, akkor nem lehet nagy baja.
- Jimin, tarts ki! – puszilok homlokára, de csak több vért köhög fel, mint eddig.

A mentősök hamar megérkeznek, de Jimin műtétre szorul…Kérlek Istenem, hívő leszek csak élje túl!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése