Dependencia - 3. Rész

Sziasztok! Itt lenne az új rész, remélem tetszeni fog nektek! Kellemes olvasást! :)

Yugyeom pov.

Rettenetesen örülök, hogy végre sikerült megszerveznem az estét és Bambam is nem sokára itt lesz, bár ha jól értettem hoz még valakit Youngjae köréből. Nem vagyok ítélkező típus, de az eléggé idegesít, hogy Bambam ilyen emberekkel barátkozik. Tudom, hogy ő nem ilyen: mégis néha félek, hogy ha történik valami Youngjaevel, akkor ő is ezt az utat választja majd...vajon én lennék elég erős segíteni rajta? Végig csinálni, amit ő tesz? - Yugyeom, szokott alkoholt inni a barátod? Mert ne haragudj, de hoztam egy kis pezsgőt és remélem koccintotok. - áll meg Jackson két üveg pezsgővel előttem nagy kutya szemekkel nézve rám.

- Tudod ezt most nagyon nem kellett volna! - nézek bosszúsan, de hát előre megmondtam, hogy ne hozzon semmit. Oké értem én a jó szándékát, de nem tanácsos két függőt meghívni, ha alkohol van a háznál...főleg, hogy - bár remélem nem -, lehet Youngjae tart magánál drogot. Fogalmam sincs, de nem akarom, hogy miattam baja essen valakinek, főképp mert Bambam engem csinálna ki - Jackson, szépen megkértelek, hogy ne hozz semmit! Mit nem lehetett ezen érteni? - mordulok rá, de Istenem egyre jobban aggódok.

- Yugyeom, nyugodj már le! Csak kedves akart lenni és most először mutatsz be valakit, és ezt meg akartuk ünnepelni. Na, csak most engedj! - ölel meg Jaebum, az egyik legjobb barátom, de most ő sem nyugtat meg. Rossz előérzetem van... - Lazíts picit, neked is jobb lesz! - talán mégis igaza van kicsit, de akkor is félek, hogy történik valami.

- Sajnálom Jacks! - ölelem meg a megszeppent fiút. Rendben, ennyi végül is még bele fér.

De nem fért...

Bambam pov.

Youngjae és Mark egy fél nap alatt, de összeszedték magukat annyira, hogy ne féljek annyira bemutatni őket számomra is vadidegeneknek, de azért még így sem nyugodtam meg. Youngjae az utóbbi időben teljesen elvesztette önmagát. Minden éjjel mással van, részegen, bedrogozva és hiába próbálok bármit tenni, nem engedi, hogy segítsek. Még az alkoholt és a drogot csak-csak de elfogadom, viszont az, hogy minden éjjel mással fekszik le és rosszabbnál rosszabb állapotban találom meg...nem bírom ezt már sokáig. Nem akarok többet így találni rá. A legrosszabb talán az, hogy nem érzi ezt rossznak és tényleg nem gondolja annak. Most is tele van sebekkel a teste, vágásokkal, látszik az ostor nyoma...csak kapjam a kezeim közé Jinyoungot! Ellenben Mark más. Nem szoktam vele beszélni, igazából ő ritkán szólal meg, ha nem iszik vagy drogozik. Ha be is van állva, akkor maximum Youngjaevel és Jinyounggal... hát akkor sem beszél, inkább mást csinálnak. Ő akkor is más. Többször is észre vettem már és mai is rosszul volt, biztos vagyok benne, hogy a köztük történtek miatt. Nem értem, ha ennyire utálja: miért nem száll ki?

Csendesen telik az út Yugyeom lakásához, bennem viszont egyre hangosabb a kétségbe esés. Félek, rettenetesen félek! Mi van, ha nem tetszek a barátainak, ha nem akarják, hogy velem legyen? Tudom, hogy nagyon fontosak neki és mindig ad a szavukra... Vajon elhagy, ha nem kedvelnek meg? - Bamie, mi a baj? Haragszol még rám? - fogja meg kezem Youngjae, ezzel kiszakítva gondolataimból. Megrázom a fejem, végül is nem haragszom rá, csak elszomorít, de most ez a legkevesebb - Látom, hogy bánt valami, mond el! - állít meg és magához ölel. Mark mellette zavartan nézeget és már csak miatta is magamban kell tartanom a gondolataim. Nem akarom sem terhelni őket ezzel, sem megbántani - Mond el Bamie, kérlek! Tudom, hogy rossz barát vagyok és meg sem érdemellek, de-de mindig számíthatsz rám bármiben! - néz szemembe és most egy pillanatra látom megcsillanni szemében azt az énjét, akit régen megismertem.

- Most először mutat be a barátainak. - hajtom le fejem.

- Te sem mutattad be őt, emiatt szerintem nem kell aggódnod. - mosolyog rám kedvesen. Ebben igaza van, de azért teljesen más a kettő.

- Nem akartam oda vinni, Youngjae én sem akarok ott lenni! Én csak... én csak félek! - szorítom magamhoz - Mi van, ha nem kedvelnek? Ha nem akarják, hogy velem legyen?

- Te egy nagyszerű ember vagy! Nincs olyan, aki nem kedvelne, azt pedig nem ők fogják eldönteni, hogy együtt vagytok vagy sem! Tudom, hogy csak úgy nem jársz valakivel, biztosan nagyon szereted és bízok benne, hogy ő is így érez, különben én most nem lennék itt... Bamie csak az az egyetlen hibád, hogy velem barátkozol! - néz szemembe mivel egyszerre bánt meg és vigasztal.

- Nem! Mindig is te voltál a legjobb barátom és te is maradsz! - ölelem magamhoz és komolyan is gondolom. Bárcsak segíthetnék valahogy rajtad Jae!